A hűtőközeg amit a szobai légkondicionálókban használunk nem mérgező és nem éghető. Nagyobb koncentráció belégzése esetén kardiológiai problémák léphetnek fel az emberi szervezetben. De ekkora koncentrációjú hűtőközeg jelenléte, amely ilyen károsodást okozhat az ilyen szobai rendszereknél lehetetlen, hogy kialakuljon. Mivel a gázok használatát Magyarországon jogosítványokhoz kötik a jogszabályok, ezért még autóklímák gázzal történő feltöltését sem szabd otthon végezni, ezeket is csak zöldkártyával rendelkező hűtőgép és klímaszerelő végezheti.

Ha indítjuk majd rögtön leállítjuk a berendezést, akkor általában a kondenzvíz hangját hallhatjuk ahogy a csőben megindul az áramlása. Szintén hasonló hangok hallatszhatnak indítás után néhány percig, ez a hűtő folyadék hangja, ami a rézcsőben áramlik, ez szintén nem hiba jelenség. Furcsa hangokokat hallhatunk még a fűtős gépeknél a fűtési időszakban, ez nem más mint az automatikus leolvasztási funkció működésének a hangja, és épp úgy mint az előzők normális velejárója a berendezés működésének.

Az élettartam hossza nagyban függ a kiválasztott márka típusától, továbbá függ a használattól és attól, hogy a készülék milyen rendszerességgel volt szervizelve. Általánosságban elmondható, hogy egy olyan berendezés, amely lakossági felhasználásban üzemel, megfelelő minőségű, rendszeres karbantartás mellett 15-20 évet is képes gond nélkül működni, csakúgy mint bármilyen egyéb háztartási gép.

Ha tudjuk, hogy a klímaberendezést nem fogjuk hosszabb ideig használni, akkor célszerű a berendezést, kikapcsolás előtt ventilátor üzemben 20-30 percet folyamatosan járatni, ezzel elérjük, hogy a berendezés kiszárad, megelőzve az esetleges gombásodását a belső alkatrészeknek. A kültéri egységet ne rakjuk körbe különféle tárgyakkal, a ventillátor védőrácsát ne takarjuk el, mivel így meggátoljuk a levegő kiáramlását a kültéri egységből. Sokszor előfordul, hogy a klíma beltéri egysége olyan helyre van fel szerelve, ahol esetleg az ablakon keresztül direkt napfény éri, ilyen esetekben, de általában használat közben, érdemes elsötétíteni a helyiséget megvédve a szobát a direkt napfénytől. Légkondicionált helyiségekben nem célszerű az ablakok, ajtók nyitva tartása.

Mértékegységek, amelyben a hűtési/ fűtési teljesítményeket adják meg. A hűtőteljesítmény jelzésére legtöbbször a BTU/h, kcal/h és a kW/h mértékegységeket használják. A BTU az angol hőegység rövidítésből ered (British Thermal Unit) és az egyik legelterjedtebb mértékegység a klímatechnikában. 1 BTU -azaz energia- amely képes 1 font vizet 1° F (fahrenheite) fokkal emelni vagy csökkenteni. Magyarországon leginkább a kW-ot használjuk az átváltást pedig a következők szerint végezzük; 1 kW az 1000 W és 1 BTU/h egyenlő 0,293 W.-al.

A légkondicionáló berendezés az épület belső tereiből a külső térbe juttatja a meleget. A hűtőközeg, amely a rendszerben mozog, elnyeli a helyiségben feleslegessé vált hőt, ami egy zárt rendszeren belül a kültéri hőcserélőbe jut. A kültéri egységben lévő ventilátor a levegőt ezen a hőcserélőn keresztül fújja, így a hőcserélőben lévő hűtőközeg hőjét a külső levegő felveszi. Mivel a belső terekből a hőt elvontuk ezért ezek a terek lehűlnek.

Amikor a klíma készülék egyre gyakrabban meghibásodik és a javítása nehezen oldható meg vagy ha a fő alkatrészek, ilyen például a kompresszor, furcsa hangot ad indulásnál vagy egyéb rendellenességet tapasztal. Mielőtt fő alkatrészt cseréltetne érdemes megfontolni a cserét és az ezzel járó előnyöket. A főalkatrészek cseréje olcsóbb, mint az egész klíma cseréje, viszont egy új klíma sok évre megoldja a biztonságos hűtést (sőt a modern inverteres klíma készülékekkel a villamos energia kb. fele megspórolható! és akár egész télen tudja kedvező áron fűtéste is használni.) Új klíma választása esetén figyeljen a garanciális időkre a  hosszú garancia egyben azt is jelenti, hogy a gyártó vagy a forgalmazó megbízik a berendezésben ami klíma hibátlan működését jelenti a garanciális időn túl is!

Hőszivattyús készülékek beltéri egységénél fűtés üzemben, a levegő áramlás nagyon lassú lehet, esetenként le is állhat. Ez többek között abból is adódhat, hogy a szoba hőmérséklete eléri a termosztáton beállított értéket, ekkor a kültéri egység leáll, a beltéri egység pedig alacsony fordulatra kapcsol. Fűtés közben a készülék normál esetben 7-15 percenként bekapcsolja az automatikus leolvasztást, ez idő alatt a berendezés tejesen leáll.

Hőszivattyús készülékek beltéri egységénél fűtés üzemben, a levegőáramlás nagyon lassú lehet, esetenként le is állhat. Ez többek között abból is adódhat, hogy a szoba hőmérséklete eléri a termosztáton beállított értéket, ekkor a kültéri egység leáll, a beltéri egység pedig alacsony fordulatra kapcsol, vagyis az alacsony fordulaton működő vagy álló gép sem minden esetben jelent meghibásodást. Fűtés közben a készülék normál esetben 7-15 percenként bekapcsolja az automatikus leolvasztást, ez idő alatt a berendezés leáll. Az automatikus leolvasztás működését egyes gépeken egy kis led világítása jelzi. A ventilátor akkor is működhet nagyon alacsony fordulaton, ha a készülék szárító üzemmódban van.

A fent leírtak általános esetekre vonatkoznak, de előfordulhatnak eltérések, esetleg egyébb jelenségek, a különböző márkájú berendezések között. Ezért elsősorban a kezelési utasításokban foglalt üzemeltetési útmutatók az irányadóak.

Az osztott (split) rendszerű klímaberendezések nevüket onnan kapták, hogy a berendezések ketté vannak osztva. Tehát két részből, a beltéri és a kültéri egységből állnak, amelyeket réz csővezetékkel és elektromos kábelekkel kötnek össze. Az osztott típusú berendezéseken belül, elhelyezés szempontjából, több fajta készüléket gyártanak. Az otthonokban a legelterjedtebb az oldal fali készülék, de megkülönböztetünk elhelyezés szempontjából álmennyezetbe süllyeszthető (kazettás), mennyezet alá szerelhető, parapetre szerelhető valamint légcsatornás készüléket. Az utóbbi három készülék általában drágább az előbbieknél, ezért azonban több funkcionális lehetőséget és elegánsabb megjelenést kapunk.

Egy nemzetközi környezetvédelmi szerződés és egy Európai Uniós szabályozás értelmében bizonyos hűtőközegeket a forgalomból ki kellett vonni. Az egyik ilyen gáz az R22 (freon) jelű hűtőközeg, amelyet 2003 előtt az összes szobai légkondicionáló berendezés tartalmazott. Ilyen hűtőközeget tartalmazó új berendezést már nem lehet üzembe helyezni a benne lévő gáz ózon réteg károsító hatása miatt. A régi berendezésekhez szerviz célokra a törvényben meghatározott időpontig az R22 jelű gázt még lehet használni. Az új berendezéseket olyan új gázokkal töltik fel amelyeknek nincsen az ózon rétegre káros hatásuk, ilyen például az R410a vagy az R407c jelű hűtőközeg.

Ha reggel elmegy otthonról és csak este tér haza, akkor nem gazdaságos folyamatosan üzemeltetnie a berendezést, azalatt az idő alatt, amíg nem tartózkodik otthon. Mielőtt elmegy otthonról a készülék szabályzóján betudja állítani, hogy a készülék mikor kapcsoljon be újra, ezt állítsa be úgyhogy a haza érkezése előtt egy órával kapcsoljon be a berendezés így amikor megérkezik már egy klimatizált lakásba léphet be és az energiát és költséget takarított meg azzal, hogy a berendezést nem hagyta egész napra bekapcsolva.

Ez attól függ, hogy milyen minőségű és energia fogyasztású berendezést vásárol, hány darabot és hogy mennyit fogja üzemeltetni. Továbbá nagyban függ attól, hogy az otthona milyen hőszigeteléssel van ellátva, valamint, hogy a rendszer üzemeltetése közben az ajtók és ablakok zárva lesznek-e vagy sem. Egy kis teljesítményű berendezés egy 20 m2-es szobában kb. annyival növeli a villany számlát mintha egy plusz hűtőgépet helyezne el az otthonában.

Egy klíma esetében nagyon fontos szempont az, hogy tiszta levegőt fújjon a helyiségbe. Ezért építenek be a gyártó cégek egy szűrőt ezekbe a készülékekbe, amely a beszívott levegőt mentesíti a portól és a különféle szennyeződésektől.

forrás: netklima.hu

A nyári időszakban komfortosnak érezzük azt a környezetet amely a kinti hőmérsékletnél 5-7°C-l alacsonyabb. De általában elmondható, hogy nyáron a 27 °C 50 %-s páratartalom és 0,2 m/s levegő mozgás az ami megfelelő komfort érzetet nyújt. Ilyen hőmérséklet mellet tudjuk elérni, hogy egészségi állapotunk nem károsodik, azonban ha túl nagy és hirtelen hőmérséklet változás éri testünket akkor rosszul lét, hosszú távon pedig komoly betegség is kialakulhat.

A terek hűtésekor történő hőelvonás következményeként a légkondicionáló hőcserélő lamelláin lecsapódó párát nevezzük kondenzvíznek vagy más néven csurdalékvíznek.

Mindenképpen előnyös ha szakkereskedésben választja ki és vásárolja meg a klímaberendezést. A szakkereskedésben hozzáértő eladók és képzett szakemberek segítik a választásban. A hipermarketekben kapható olcsó, márka nélküli, (alsó kategóriás) gépeket jobb elkerülni. Ilyen típusú készülékeket a szakkereskedések nem tartanak, hiszen pontosan tisztában vannak a készülék gyatra minőségével és műszaki állapotával. A jelenleg megvásárolható berendezések minősége változó. A piacon nagyon sok a "noname" márka. Egy néhányuk minőségére a gyatra jelző használata is túl kedvező lenne. Az ilyen berendezéseket az alacsony árukról és az ezzel párban járó rövid garanciális időről lehet felismerni. Amennyiben hosszú távra kíván berendezést vásárolni mielőtt dönt kérje ki szakember véleményét a megvásárolni kívánt berendezéssel kapcsolatban. Hangsúlyozzuk, hogy a hipermarketben dolgozó eladó, nem szakember!

Az ablakklíma berendezés, ahogyan azt a neve is mutatja, elsősorban ablakba történő beszerelésre alkalmas. A készüléket úgy kell ablakba- vagy falnyílásba helyezni, hogy az előlap része a helyiségbe, a hátsó része pedig a szabadba nyúljon, hiszen a készülék hátsó terében elhelyezett kondenzátor, kompresszor és ventilátormotor által termelt hőt el kell vezetni a szabadba. Számos pozitív tulajdonsága mellett azonban nem szabad elfelednünk, hogy ezen készülékek zajosabbak, mint az osztott rendszerű berendezések, ezért például hálószobákba inkább az osztott berendezéseket javasoljuk. De üzletekbe, laborokba, olyan helyekre ahol kisebb zaj igénynek kell megfelelni, kiválóan alkalmasak, könnyű kezelésük, beszerelésük, valamint karbantartásuk miatt.

Ez nagyban függ attól, hogy az Önt körülvevő klimatikus viszonyok milyenek és természetesen a saját szükségleteitől is függ. A levegő párásítása nagyon hasznos lehet sok otthonba. Elsősorban a hideg téli napokon amikor a levegő páratartalma alacsony. Ilyenkor számos kellemetlen tünet utal arra, hogy a levegő száraz, ilyen például a kiszáradt száj, torok, de a parkettát vagy akár fa bútorokat festményeket is megviseli a száraz levegő, statikusan feltöltődött használati tárgyak is utalhatnak a száraz levegőre. A levegő páratartalma akár 7%-ra is letud zuhanni a belső terekben ez jóval alacsonyabb, mint a Sahara sivatag 25% értéke. Az ideális páratartalom a belső terekben 30 és 50 % közötti érték. A megfelelő komfort érzethez ezt is figyelnünk kell.

Először is ellenőrizze, hogy az ajtó illetve az ablak zárva van. Soha ne legyen nyitva az ajtó vagy az ablak légkondicionált helyiségben. Nézze meg, hogy a légkondicionáló nincs kitéve direkt napsugárzásnak az ablakon keresztül. Ha igen akkor tolja távolabb (mobil klíma esetén) az ablaktól, de ha lehet akkor húzza el az ablak előtt a függönyt vagy engedje le a redőnyt így hamarabb lehűl a levegő a kívánt hőfokra. Ellenőrizze, hogy a gége cső (mobil klíma esetén) nincs-e megtörve, vagy esetleg nem csúszott-e ki az üvegen lévő hüvelyből vagy faláttörésből. Vizsgálja meg, a légszűrők tisztaságát, ha elpiszkolódtak akkor tisztítsa meg szappanos vízzel. A pollen szűrőket soha ne tisztítsa. A pollen szűrőket csak cserélni lehet!

Ezt a hibajelenséget a beszereléskor szokták elkövetni, oka pedig, hogy a fém tartókonzol és a szintén fém kültéri egység talpa csillapítás nélkül összeér. A kültéri egység működés közben zajt és rezonaciát termel, ezt a készülékgyártók is felismerték így ma már a nevesebb kültéri egységek mellé csomagolnak gumitappancsokat, amiket a kültéri egység lábára helyeznek a szerelők. A készülék mellé csomagolt gumitappancsok viszont sokszor kevésnek bizonyulnak, és a rezonacia ha alig észlelhetően is, de továbbra is fennáll. Ilyenkor úgynevezett speciális gumibakokat kell alkalmazni, melyek nem tartalmaznak fémes átmenő csavart, így gyakorlatilag a kültéri készülékben jelentkező összes rezonanciát képesek elnyelni.

A DVM (Digital Variable Multi - Digitális Variálható Multi) légkondicionálási rendszert egy változtatható teljesítményű kompresszor működteti, és több párologtatót (beltéri egységet) foglal magába. Ez a nagy hatékonyságú légkondicionálás következő generációs moduláris rendszerének tekinthető. Kétségtelen, hogy megváltoztatta a magasépítésű épületek hűtésének arculatát. A különböző alkalmazások széles körét biztosítja irodai, szállodai és iskolai stb. környezetbe. Mivel ezek igen drága és bonyolult rendszerek tervezése és telepítése csak szakemberek által kivitelezhető.

Nem kell megijedni, ugyanis ez ugyanis pára felhőcske és nem füst. Ezt a pára felhőt a szoba hirtelen lehűlése okozhatja. Ugyan ez a jelenség előfordulhat fűtős gépek kültéri egységénél fűtés szezonban, ilyenkor a kültéri egységben a ventilátor leállhat, és gőz felhő keletkezhet. Ez is az automatikus leolvasztó funkció eredménye.

A gyártók mindent megtesznek, hogy ellássák a háztartásokat olyan készülékekkel melyek a belső levegő tisztaságát nagyban javítják. A Légkondicionáló berendezések rendelkeznek légtisztító funkciókkal, de nem helyettesítenek olyan készülékeket, amelyek a légtisztításra lettek kifejlesztve. Ez éppen olyan, mint az a fényképező, amelyik képes videót rögzíteni, de még sem helyettesíthetjük vele a videó kamerát. Azonban a friss levegő igényt egyikkel sem oldjuk meg, szellőztetni vagy valamilyen légtechnikai rendszeren keresztül a helyiségbe friss levegőt juttatni időközönként minden képen kell. Ha a külső levegő minősége nem megfelelő mindenképpen légtisztító berendezést kell alkalmazni, az ilyen berendezések a levegőben lévő legkisebb szemmel egyáltalán nem látható szennyeződéseket is nagyon hatékonyan képesek kiszűrni.

Ez nagyon sok mindentől függ, a ház vagy lakás elhelyezkedésétől, berendezésétől, a család méretétől, a belső terek hőterhelésétől. A legjobban a komfortot egy olyan rendszerrel lehet biztosítani ami hűt, fűt lehetőség szerint párásít valamint a légtisztítási funkciója megfelelően hatékony. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkező rendszerek nem kifejezetten a hagyományos oldal fali klímaberendezések hanem központi klimatizálást lehetővé tevő leginkább légcsatornás klímarendszerek.

A hőszivattyú egy olyan funkciója a berendezéseknek, mellyel az átmeneti és téli időszakokban fűteni tudjuk a helyiségeket. A hőszivattyú segítségével az átmeneti őszi kora tavaszi és téli időszakokban a kültérből összegyűjtőt hőt a belső terekben adjuk le. A rendszer a legjobban és leghatékonyabban akkor működik amikor a külső hőmérséklet 0°C felett van. Ez alatt az épület vagy helyiségnek csak mint kiegészítő fűtése alkalmazható. A hőszivattyús fűtéskor a rendszer nagyságától függően 20-40 % költséget is megtakaríthatunk a hagyományos fűtési rendszerekkel szemben. A legújabb technológiát alkalmazó legtöbbször neves gyártó egyes készülékei, manapság már -15°C külső hőmérséklet esetén is teljes hatékonysággal képesek fűteni a belső tereket.

Az Európai Unióban jelenleg érvénybe levő szabályozás szerint a légkondicionáló berendezéseket energia felhasználásuk szempontjából különböző kategóriákba sorolhatjuk. Az energia besorolás A-G-ig betűvel jelzik, ahol az A-val jelölt a legjobb a G-vel jelölt pedig a legrosszabb energia felhasználást jelöli. Ezeket a jelöléseket megtalálhatja a készülék technikai táblázataiban. Ha nincsen megadva a besorolás egy berendezésnél, akkor ezt Ön is kiszámolhatja, úgyhogy a klímaberendezés által leadott hűtőteljesítményt elosztja a felvett elektromos teljesítménnyel. Az így kapott szám a berendezés hatékonyságát mutatja. Ezt a számot behelyettesíti a mellékelt táblázatban és így megkapja, hogy a berendezése milyen energia besorolást kap az Európai Unióban.

Az EER az angol Energy Efficiency Ratio rövidítése. Magyarországon hűtési jóságfoknak nevezzük. Ez egy ipari szabvány amely azt mutatja meg, hogy a légkondicionáló berendezés az energia leadását (amely BTU/h-ban vagy kW-ban van megadva) adott elektromos energia felvételnél milyen hatékonyan végzi. Az EER a hűtőteljesítmény (BTU/h) és az elektromos felvétel hányadosa (W). Megegyező hűtőteljesítményű és energia felvételű berendezéseknél a nagyobb EER számmal rendelkező készülék a gazdaságosabb. EER az egyik legfontosabb jellemzője a légkondicionálóknak!